2010. július 29., csütörtök

"Végy egy véka páponyapempőt...!"

Jelen bejegyzésnek semmiféle aktualitása nincsen azon kívül, hogy most jegyzem be. Bár próbáltam keresni neki... Pl.: Idén júliusban lenne 87 éves Melis György, a magyar operajátszás meghatározó alakja. Vagy: Idén nyáron 174 éves Donizetti Il campanello (a csengő) című operája... Valójában csak a YouTube-on nézegettem Melis felvételeit - szerencsére egyre több kerül fel! - és eszembejutott, mennyire szerettem mindig is ezt a hadarós jelenetet a Csengőből. Még valamikor '92/'93 körül hallottam először a rádióban a teljes opera magyar nyelvű felvételét, akkor sikerült is kazettára rögzítenem. (Egy másik remek felvétellel, a Ritával párban adták; arról sajnos lemaradtam...) Később megtudtam, hogy van egy televíziós változata is a darabnak. Az utóbbi években néhányszor ismételte a Televízió. (ITT az egész megtekinthető) A televíziós felvétel tulajdonképpen a rádióbemutató utózöngéjeként készült, ugyanis akkoriban még ilyen is előfordulhatott: olyan sikere volt a darabnak a rádióban, hogy septiben "megfilmesítették" a hangfelvételt. A hang magában nekem sokkal többet adott, mint a filmes verzió. Azt a zseniális játékot, amit Melisnek hangi játékban sikerült produkálnia, az utólagos 'rátátogásban' talán nem meglepő módon már kevéssé sikeresen oldotta meg, de igazán szórakoztató így is.
Mint a hadarós jeleneteknél általában, a szöveg nem mindenütt érthető pontosan. Annál inkább, mert tele van ismeretlen, nem éppen hétköznapi szavakkal – úgy magyarul mint az eredeti olasz verzióban. Blum Tamás nagyszerű fordításához állítólag régi füveskönyvekből keresgélte össze a furábbnál fura gyógynövény neveket.
A Csengő szövege sosem jelent meg nyomtatásban, de a szerencse ismét kezemrejátszott: egyik téli estén betértem a Kodály Zeneműboltba, hogy szokásom szerint átböngésszem a használt kottákat; gyakran találhatni ott érdekes dolgokat; és láss csodát! - köztük volt a Csengő, benne a teljes magyar szöveg! No, gyorsan be is gépeltem, hozzá fordítottam az instrukciókat, és elküldtem Tarján Gábornak, hadd kerüljön fel EZ is a sok operaszöveg közé!
Most, mielőtt megírtam ezt a posztot, összenéztem a szöveget a videóval. Néhány kicsiny eltérés a hangfelvétel és az írott verzió között van ugyan, de nem javítom át az írást, maradjon úgy ahogyan azt a kottában találtam!








ENRICO
Gyógyszerész úr, kérem szépen!
Gyógyszerész úr, kérem szépen!

DON ANNIBALE
Jézus Mária! Mi baj van kérem?

ENRICO
Gyorsan, gyorsan, nagyon gyorsan
A receptet, amit hoztam,
Azonnal készítse el!

DON ANNIBALE
Jó, de hol van?

ENRICO
Itt nálam.

DON ANNIBALE
Hadd lássam!

ENRICO
(A zsebeiben matat)
Nem találom, nem találom…

DON ANNIBALE
(Hogy az ördög!)

ENRICO
Otthon hagytam, nincsen nálam!
Megyek és hozom.
(Indul)

DON ANNIBALE
Hát csak menjen!

ENRICO
(visszafordul)
Megtaláltam!

DON ANNIBALE
(Máma éjjel szép kis bál van!)

ENRICO
Előbb elmondom a feleségem panaszait mind.

DON ANNIBALE
De a magasságos égre!
A receptet adja végre!

ENRICO
Jobb, ha tudja, és a gyógyszert
Elkészíti aszerint.

DON ANNIBALE
De ha nem kell…

ENRICO
Elkészíti, elkészíti aszerint.
A szegény Anasztázia,
Aki miatt zavartam
A féllábára sánta lett,
Egy porcogója elrepedt,
És epe baj is bántja,
A tüdeje sincs rendbe’ már,
Úgy fütyül, mint a kismadár,
Egy dudor nőtt a derekán,
S egy daganat a karján
És ennyi bajtól aztán
A közérzete rossz,
De azt mondja a doktor,
Hogy ez mindent rendbe hoz.
(Felmutatja az összetekert receptet, melyet lassanként kihajtogat.)
Ez, ez, ez mindent rendbe hoz!
(olvas)
Végy levendula ecetet
És öntsél hozzá lánytejet,
És keverj hozzá rézvizet,
Meg feneporos kéneget,
De legyen benne szagos ír,
Meg büdösköves hamuzsír,
Meg kávéban főtt szenna
És édesvízi menta,
Kell ezenkívül őbele
A törökszekfű főzete
És Antónia balzsam,
Mely használ minden bajban.
Ezt poharakba tölti
És szépen összeönti,
És felforralja lassan,
Mert másképp ugyi párolog
Az Antónia balzsam;
És vágja fel, de súlyra,
És labdacsokba gyúrja…

DON ANNIBALE
De hisz’ ez csupa folyadék!

ENRICO
Ön labdacsokba gyúrja,
Hogy szegény Anasztázia
Majd könnyen vegye be…
Csak mondja, hogy hányat,
Hogy kettőt, vagy ötöt
Vagy tizet, vagy százat,
Vagy hányat vegyen be!

DON ANNIBALE
Oh, oh,oh, várjon!
De hogy csináljak labdacsot?

ENRICO
És kell hozzá pangás elleni lágyító…

DON ANNIBALE
Hogy pangás elleni lágyító?

ENRICO
És hozzá Vénuszköldök…

DON ANNIBALE
Hát az meg mi az ördög?

ENRICO
Meg kaskarilla héja
És baktövises mézga
És kapucinus füstölő
Meg egyiptomi légyölő
És rubiánka libatop
És kenderbuga hagyma
És koriánder magja,
De kell még bele lázpor
És égett vízben kámfor,
Meg kukacolaj fekete
És kánisz Bandi sója,
A kalaplórum gyökere
Meg piros szélű sóska
És vasszegecses alma
És kolofáni gyanta,
És kolofáni gyanta…
Ezt főzze, ezt főze
Et fiat bibita,

DON ANNIBALE
Hogy bibita?

ENRICO
Csak főzze
Et fiat bibita…

DON ANNIBALE
Hogy bibita? Mit képzel?

ENRICO
Bibita et pillola.

DON ANNIBALE
De az meg csupa folyadék!

ENRICO
A többit várja meg!
Várja csak meg, várja csak meg!
A többit várja meg, meg, meg!

DON ANNIBALE
De mondom, hogy az folyadék!

ENRICO
A többit várja meg!
Tovább megyek, tovább megyek:
Végy egy véka páponyapempőt,
Ami már előre megfőtt,
Mügelisztet, flórenclakkot,
Lakszacseppet, kinamakkot,
Lecskecukrot, lőrezsírral,
Némi kígyóhagymaírral,
Oldd fel étetőkővízben,
Forrald újfent három ízben;
Végy még gájszot, gelyvát, gálét,
Bécsi lekvárt, lenmagmálét,
Festő atracélt és tetvet,
Citromízű étvágycseppet,
Aztán macskacsipkepittyet,
Szurokszagú murvapikket,
Csengő linka, katipálma,
Ferencforgács, kerti mályva,
Medvefű és ebnyelv levele,
Kutyabenge, libapimpó…

DON ANNIBALE
(Rögtön végem!)

ENRICO
… libapimpó,
Katárcetli, sárga simapor,
Édes hígviric és álkörmös
És hémér…
Meg ábelvér, kapadórium,
Meg kandilla, paratomtomtára,
Tinktura, ami kábít is meg lágyít,
Minden fájdalmat elállít,
Aztán kell még hozzá
Békatobak, balzsamolaj,
Hecsepecse, mamazsama, …

ENRICO, DON ANNIBALE
(együtt olvasnak tovább)
… iblanysavas limonádé,
Kocogánypor,levesztikon,
Pemetefű, rebarbara,
Cseresznyevíz, orkórium,
Farkasalma, csomorika,
Kleopátra arckenőcse,
Hólyaghúzó vizikátor,
Ökörepe, ördögborda,
Farkasgyökér, fordulófű,
Sebre való aranyvízben…

ENRICO
…oldva!
És majd holnap, tízóra táján
Mindezért én eljövök.

2010. július 7., szerda

egy PEZSGŐ életű DUETT


Levelet kaptam az oldal egyik kedves olvasójától, aki éppen a Zeffirelli által rendezett Traviata filmhez készít feliratokat; az ő számára gyűjtöttem össze a magyarul furcsa módon "Pezsgő-duett"-nek titulált bordal eddig nyomtatásban megjelent magyar változatait. Íme a szövegek és a filmrészlet:


1884
Tévedt nő (La traviata)
Pataki Lajos fordítása:
ALFRÉD
Igyál! ifjú igyál!
Vidít a tölt pohár.
S a bájos lány körében,
Az óra oly tünékeny,
Öld a kéj mámorába.
Igyál, ha zajló szűdön át
Szerelmi láztűz árad,
Midőn e szempár sugára
Villámszerűen be hat.
Igyál! Igyál ifjú!
Forróbb pohár után
A csók a lány ajakán.

MIND
Ah! Igyál, a pohár után
Forróbb a csók a lány ajakán.

VIOLETTA
Vidám napom,
Ti veletek megosztva, újra élek.
Gyász unalom, a mit ád az élet,
Varázsa csak az élv.
Vigadj szaporán,
Enyészik a mámor,
A szív élve virág, a mi nyílik.
És vész, örülni rá nem ér.
Vigadj! Halljátok-e
A szív élvek csábító zenéjét?

MIND
Ah vigadj! Pohár, dal,
És mosoly között,
Tünjék el a rövid éjjel.
Az élvek édenében
Találjon a viradat.

VIOLETTA
Vígságban áll az élet.

ALFRÉD
A míg szerelmet nem érzesz!

VIOLETTA
Arról hiába beszéllesz!

ALFRÉD
Reményt nem ad szavad.

MIND
Ah vigadj! A pohár, dal és mosoly között
Tünjék el a rövid éjjel.

FLÓRA, KAR
Óh vigadj! Az élvek édenében
Találjon ám a viradat.

EGYÜTT
Óh találjon! találjon a viradat.

1913
Lányi Viktor fordítása:


ALFRÉD
Csak szédülj a borba, a mámorba,
Szürcsöld a kéjt hölgyed ajkán,
mert szárnyal a perc, mint a szél sodra,
Vesd el a gondot a bút!
Ha végigreszket a lelkeden
A bornak édes kéje,
A női szem édes fénye
Elbűvöl és lángra gyújt.
Csak szédülj a borba, mámorba,
Vesd el a gondot, a bút!

KAR
Ah! Igyál, szédülj borba, mámorba
Vesd el a gondot, a bút!

VIOLETTA
(föláll)
Víg társak! Kedv nélkül az élet börtön,
Ne tűrjük meg itt ki józan,
Mert minden csak hóbort földön,
Ah, egyetlen jó a kéj!
A szép kor oly gyorsan elrepül,
Mint rózsaszálról az illat
És hűvös mélyén a sírnak
Vár ránk a bús, nagy éj.
Víg társak! Kedv nélkül az élet börtön,
Egyetlen jó a kéj!

KAR
Ah! Csak tombolj, hadd csengjen a serleg,
Töltsük az éjet víg dallal!
Ha virrad a rózsás hajnal,
Hadd süssön ránk a napfény!

VIOLETTA
A kéjnél nincs szebb a földön.

ALFRÉD
Mert szíve még nem gyulladt lángra!

VIOLETTA
Azt tőlem hiába várja.

ALFRÉD
Ah, nincs hát semmi remény!

MIND
Csak tombolj, hadd csengjen a serleg,
Hadd süssön ránk a napfény!

1950
Lányi Viktor fordítása
(feltehetően saját korábbi munkájának alapos átdolgozásaként)

ALFRÉD
Csak kábítsd a szíved a borral, mámorral,
Bízd rá a sorsod a mára!
Mint hajnali szélben a könnyű pára,
Úgy elszáll az ifjúság.
Hát tépj le minden virágot
A gyorsan eltűnő nyárban;
Ott fénylik egy szép szempárban
Feléd a boldogság.
Csak kábítsd a szíved a mámorral,
Csókok közt élvezd a mát!

KAR
Ah, igyunk, fojtsuk borba, mámorba
Lelkünk minden baját!

VIOLETTA
Ti jó barátok, ha látlak vigadni,
Lelkem megenyhül, föléled.
Rút játék, hitvány bolondság az élet;
Egyetlen jó a kéj!
Az ifjúság gyorsan elröpül,
Mint rózsáról az illat,
És hűvös mélyén a sírnak
Vár ránk a bús, nagy éj.
Hát élvezzünk; ebben a hitvány életben
Egyetlen jó a kéj!

KAR
Ah, csak élvezzünk, koccintsunk,
És e víg énekkel szépítsük meg ezt az éjszakát!
E mámoros körben, e meghitt fészekben
Érjük meg víg hajnalát!

VIOLETTA
Az élet könnyelmű játék.

ALFRÉD
Amíg a szív meg nem szólal.

VIOLETTA
A „szív” csak játék a szóval…

ALFRÉD
Hát ilyen sors vár rám!

KAR
Élvezzünk, koccintsunk,
Élvezzünk, vigadjunk,
És pajzán énekkel
Szépítsük meg ezt az éjt! Stb.

1967
Lányi Viktor fordítását átdolgozta
Oberfrank Géza:

ALFRÉD
Csak kábítsd, csak kábítsd
a szíved mámorral,
bízd rá a sorsod a mára!
(a többi azonos az előző verzióval)